Művész
Született: Párizs, Franciaország
Félix Nadar: A fotográfia úttörője
Kora és kezdetek
Született: Gaspard-Félix Tournachon, 1820. április 5-én, Párizsban (bár egyes források Lyonra is utalnak).
Apja, Victor Tournachon, nyomdafogadó és könyveskeresked volt.
Eredetileg orvoslás studált, de apja halála után bekövetkező anyagi nehézségek miatt kénytelen volt feladni tanulmányait.
Nadar néven híresült művész karrierjét karikaturistaként és regényíróként kezdte, számos újságszerzőként alkotva.
A karikatúrától a fotográfiáig
Az 1853 körül kezdett kísérletezni a fotográfia világával.
Első fotózó stúdióját 1854-ben nyitotta meg a 113 rue St. Lazare szalonban, majd 1860-ban a Boulevard des Capucines 35. számú helyre költözött.
Gyorsan elnyerte hírnevét lenyűgöző és pszichológiai mélységű portréival.
A konvenciók megtörése: Nadar kerülni kezdte a portrézésben akkoriban megszokott pompás, díszes háttérket; helyette a természetes fényt és az alany személyiségének megörökítését részesítette előnyben.
A légfényképezés úttörője
1858-ban Nadar volt az első ember, aki ballon segítségével légfényképeket készített.
Megoldotta a magassági fényképezéssel kapcsolatos technikai nehézségeket is, például a fényhordozó táblák fejlesztését a nagy ketingyen, egy gáztűrő pamutvédőt találva ki a ballonkosarak számára.
A fotográfia területén a mesterséges világítás egyik piontere volt, különösen a párizsi katakombák sötét labirintusaiban.
Le Géant: 1863-ban egy hatalmas, „Le Géant” (A Óriás) nevű ballon építését rendelte meg, amely közvetlenül inspirálta Jules Verne Five Weeks in a Balloon című művét is.
Főbb eredmények és hatások
Portrézás: Számos neves személyt fotózott meg, köztük Victor Hugót, Charles Baudelaire-t, Sarah Bernhardtot és Gustave Courbetet.
A párizsi ostrom idején (1870-71) ballonos repülések segítségével létrehozta a világ első légpostai rendszerét.
Saját stúdiójában rendezte meg az első impresszionista kiállítást 1874-ben, ezzel döntő platformot biztosítva a feltörekvő művészek számára.
1886-ban publikálta, amit az első fotóinterjúnak tekintenek, amelyben Michel Eugène Chevreul vegyész szerepelt.
Késő évek és örökség
Stúdióját 1895 és 1909 között Marseille-be költötte.
1910. március 20-án, Párizsban hunyt el, és a Père Lachaise temetőmis gyászolt.
Fia, Paul Nadar, halála után folytatta a stúdió működését.
Quand j’étais photographe: Megírta emlékíróját, amely visszatekintésre nyújt az életére és munkásságára, értékes betekintést nyitva a 19. századi fotográfiába.
Történelmi jelentőség: Nadar innovatív technikái és művészi látásmódja mélyrehatóan befolyásolták a fotográfia fejlődését, mint autonóm művészetforma. Portréi ma is a párizsi intellektuális és művészeti körök ikonikus ábrázolásai maradnak.
