Az ezen az oldalon megjelenített műalkotások szerzői jogi védelem alatt állnak, ami azt jelenti, hogy törvényileg nem készíthetünk és nem adhatunk el belőlük pontos másolatokat. Ez a védelem olyan nemzetközi megállapodások alapján érvényesül, mint például a Berni Egyezmény és a nemzeti törvények által, beleértve azokat is, amelyeket meghatározott Az USA szerzői jogi törvénye – 17. cím.
Ez a módszer teljes mértékben megfelel a szerzői jogi szabályozásnak, mivel nem tartalmazza a védett műalkotás másolását vagy duplikálását. Ehelyett ez egy kreatív újinterpretáció – egy új festmény, amely az eredetivel való összefüggései miatt hatással van rá, de nem az az.
Múzeumi minőségű giclée vagy vászonnyomat, gyors gyártással és rugalmas finomítási lehetőségekkel. ( Kézzel festett másolat vásárlása
Áttérés digitális képre)
Válasszon előre meghatározott méreteink közül, amelyek megfelelnek a műalkotás eredeti arányainak.
Írja be a keretének vagy a falának megfelelő szélességet és magasságot. A nyomatot csak le lehet vágni, soha nem tehető nagyobbá, mint az eredeti kép, így egy eltérő alakú méretnél a kép egy része elveszik. Mielőtt bármit kinyatintanánk, küldünk egy digitális próbamodellt jóváhagyásra. Az oldalon látható kép nem tartalmazza a valós levágást — ezt csak a próbamodell mutatja meg.
Világszerte történő kiszállítás területére mindössze 2 hét alatt, a szokásos 4-5 hét helyett. (24 október)
A Teljesség Városa
Reprodukció méretei
Max Ernst 1936-ban megalkotott "A Város Teljesisége" egy lenyűgöző, álomképes festmény, amely egy olyan világba repíti a nézőt, ahol az ókori nagyság találkozik a fantáziadús szürrealizmussal. Ez a darab nem csupán egy kép; egy mélygående gondolatébresztő vizuális élmény, ami képes átalakítani bármely tér hangulatát egy rejtélyes és titokzatos oázissá. Akár művészetkedvelő, gyűjteményező vagy akár belsőépítészeti tervező, ez a festmény biztosan meg fogja csábítani a figyelmedet és elmélyíteni az érzékiséged.
A képernyő központi eleme egy meredek, piramisra hasonlító építmény, mely lágy holdfényben ragyog. Ernst gondos odstással alkotta meg ezt a kompozíciót, a piramist a függőleges tér domináns elemének tekintve, és felvonultatva a csillagok fényét. A előtérben pedig bonyolult bokor- és virágszőnyegek találkoznak, melyek egy meredek kontrasztot alkotnak az épített környezettel és a természetes szépséggel. Ez a kettősség – a mesterséges és a természeti – a festmény egyik legfontosabb vonása.
Ernst, a dadaizmus és a szürrealizmus úttörője, ebben a műalkotásban a saját szürrealista stílusát alkalmazza. A festmény keveri a realizmust a fantáziadús képekkel, egy álomképes atmoszférát teremtve, ami megkérdőjelezi a néző valóságérzékét. Ernst technikája egyfajta kombinációja a részletesen kidolgozott részletekkel és a laza, kifejező festésmunkákkal – különösen jól látható ez a hatás az égen és a növényzetben. Valószínűleg olajfestéket vagy más médiumot használt, ami lehetővé tette a gazdag színréteg és textúra létrehozását.
A festmény készítésekor Ernst egy turbulens időszakban dolgozott. A náci Németország felművelődése és a modern világ elnyűgöződésének kifejezése jelent meg művészetében. Ez a darab része egy sorhoz, amely tükrözi belső zavarára és az ókori építményekre és mitikus tájakra irányuló szenvedélyére.
A festményben megjelenő piramis a tudás, a rejtettség és az idő múlását szimbolizálja. A teljes hold az elérést, a ciklusokat vagy az alsó lelket jelképezi. Ernst művei gyakran tele vannak árnyalt jelentésekkel, melyek a néző személyes értelmezésére bízva. A festmény egyfajta pszichológiai utazás, amely arra ösztönöz, hogy elmerüljünk a saját gondolatainkban és érzéseinkben.
A "Város Teljesisége" 1936-ban készült, egy időszakban, amikor Max Ernst élete nagy változásokon ment keresztül. A náci terrortáborok felművelődése és a modern világ elnyűgöződésének kifejezése jelent meg művészetében. Ez a darab része egy sorhoz, amely tükrözi belső zavarára és az ókori építményekre és mitikus tájakra irányuló szenvedélyére.
A festményről további információkat itt találhatók: Tate és WikiArt.
Egy Nappali területű helyiségbe, a "A Teljesség Városa" alkotáshoz egy Nagy méretű méretű nyomtatást javasolunk.
A „A Teljesség Városa”, Max Ernst alkotása ötvözi a Olajfestmény vászonon technikát a Surrealism stílussal. A technika és a művészeti irány a mű elkészítését és stílusát írja le.
Az eredeti "A Teljesség Városa" mű megtekinthető a Kunsthaus Zürich, Zürich, Svájc múzeum collectionsban.
Max Ernst, született Maximilian Maria Ernst néven április 1-jén 1891-ben Brühl városban, Németországban, egy nyugodt lelkű ember volt, akit a művészet iránti szenvedély és a társadalmi normák elleni szorongás vezéreltek. Élete nem volt hagyományos művészi tanulmányok sorozata; inkább önmagában irányított felfedezés volt, melyet filozófiai gondolkodással, pszichológiai vonzalommal és mély elmélettel a társadalmi elvárásokkal szemben. Apja, egy tanár a vakok számára és amatőr festő, mindkét oldalon érzékenységet adott neki a világ felé, mind pedig ellenállást az elismert hatalommal szemben. Ez korai kettősség meghatározó vonása lett művészeti látásának.
Ernst tanulmányi évei a Bonni Egyetemen – filozófia, művészettörténet, irodalom, pszichológia és pszichiátria területén – nem csupán szórólapok voltak, hanem mélyen befolyásoló alapvető elemek, melyek formálták későbbi munkáit. Nemcsak arra törekedett, hogyan kell festeni; hanem arra is, miért. Ez az érvelőkészsége elvezette őt a legújabb művekkel találkozásához Picasso, Van Gogh és Gauguin esetében a Cologne Sonderbund kiállításon 1912-ben, ami véglegesen megváltoztatta művészi pályáját. A modernizmus magjában rejlett.
A I. világháború kataklízaszerű eseménye mélyen megrendítette Ernst életét. Seregben töltött évei, mind keleti, mind nyugati fronton, mélyen megnevették, mély szkeptikus hozzáállást alakított ki iránta a megragadott renddel szemben és egy új kifejezési módok vágyását. Ez a csalódtatás termékeny talajt biztosított a virágzó Dada mozgalom számára, melyet 1918-ban visszatérve Kölnbe fogadta el teljes szívvel. Hans Arp – egy élethosszig tartó barát és kollégája – mellett Ernst lett a mozgás kulcsembere, elutasítva a hagyományos művészi konvenciókat és elfogadva az abszurditást, a véletlenséget és az irracionalitást.
A Dada azonban csak egy lépcső volt. A 1920-as évek elején Ernst Párizsba költözött és csatlakozott a Surrealistákhoz, melyet André Breton vezette. Ez jelölte be a válás irányát a tudattalan világ felé, az álomvilág felé és az irracionális erők felé. A pszichoanalitikus elméletek (Sigmund Freud) hatására Ernst arra törekedett, hogy felfedezze az emberi lélek mélyebb rétegeit művészetén keresztül. Nem a valóság ábrázolását akarta megtenni, hanem az alábbi erőkövetelések feltárását, amelyek alakították azt.
Ernst művészi innovációja nem csupán a témaválasztásban mutatkozott meg; ő egy fáma kísérletező volt. Nem csupán elfogadva az előzetes módszereket – hanem újokat is feltalált. Lehetséges legnépszerűbb hozzájárulása a frottage, ami egy olyan folyamat, amely során egyenes vagy grafitot sürünk texturált felületre, hogy váratlan és vonzó képeket hozzunk létre. Ez a technika, mely egy pillanatnyi unalom közben keletkezett, lehetővé tette Ernst számára, hogy belekészüljön a tudattalanba és olyan formákat generáljon, amelyek ellentmondanak a tudatos kontrollnak.
Közel kapcsolódóan a grattage technikát alkalmazta, ahol a festéket leharcoljuk vászonra, feltárva az alábbi rétegeket.
Ő pedig mesteri módon használt collage-t is, összerakva különböző elemeket – képeket magazinokból, tudományos illusztrációkból, fotókból – szürrealisztikus kompozíciókba, amelyek megkérdőjelezték a hagyományos ábrázolás fogalmát. Ezek a technikák nem csupán stilisztikai választások voltak; hanem integrálisan kapcsolódtak az ő tudattalan felfedezéséhez és a hagyományos művészi határok megsértésére irányuló törekvésehez. Képei gyakran tartalmaznak szimbólumokat: madarakat (különösen a saját alter egóját, Loplopt), elszigetelt tájakat, zavaró egymásbahelyezéseket és egyveleget.
A II. világháború kitörése Ernstot kényszerítette Európából menekülésre, ahol menedékben találkozott az Egyesült Államokban. Folytatta a festést és új technikák kísérletezését a számkölcsönző időszakban, végül Franciaországba tért vissza háború után, ahol aktív maradt halálaig 1976-ban Párizsban.
Ernst hozzájárulásai a Dada és a Surrealizmus mozgásokhoz elkerülhetetlenek voltak. Megkérdőjelezték a művészi normákat, beásták az emberi lélek mélyebb rétegeibe és innovatív technikákat hoztak létre, amelyek továbbra is inspirálják a művészeket ma.
1891 - 1976 , Németország